|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: BBTE Bolcseszettudomanyi Kar Magyar Neprajz es Antropologia Tanszek 2008. október 22.Október 17-én és 18-án két konferenciát is rendeztek Kolozsváron, amelyet a néprajzosok találkozója követett. Az első konferencia a tavalyi előzményeket maga mögött tudó A Mezőség-kutatás eredményei II. címmel az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai székházában zajlott. A konferencia szervezője az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke volt. Keszeg Vilmos tanszékvezető professzor bemutatta az utóbbi 150–170 év Mezőségre vonatkozó kutatástörténetét. Fülöp Mónika néprajzkutató a múlt század közepén kibontakozott bálványosváraljai falukutatás kapcsán beszélt a váraljaiak hitét vizsgáló hagyatékról. Könczei Csongor egy mezőségi cigánymuzsikus család másodlagos etnikai- és vallási identitásváltását vizsgálta. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora a Pusztakamaráson a XX. század folyamán végbement etno-demográfiai folyamatokról beszélt. Kallós Zoltán neves folklórkutató mezőségi gyűjtését idézte fel. Másnap volt a kolozsvári néprajzoktatás 110. évfordulója alkalmából rendezett megemlékező konferencia. Kósa László akadémikus bemutatta azon tanszékeket és egyetemeket, ahol felsőfokon folyik néprajzoktatás. Végül a nyugdíjba vonuló Gazda Klára egyetemi docenst köszöntötték. /Dénes Ida: Néprajzos hétvége Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 22./2009. március 3.A Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén nemrégiben megvédett négy doktori disszertáció kötetben kiadott változatát mutatták be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaságnál. Ozsváth Imola, Szabó Árpád Töhötöm, Tötszegi Tekla és Barabás László könyvét neves néprajzkutatók ismertették. Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója szerint kultúrtörténelmet alkotott az a négy szerző a kiadónál megjelent köteteivel. –Elsőként Keszeg Vilmos mutatta be az Ozsváth Imola által sajtó alá rendezett Lámpások voltunk című kötetet. – Ambrus Judit és Vajda András könyvei után ez a harmadik kiadványa a mindennapi élet vizsgálatához hozzájáruló Emberek és kontextusok sorozatnak. Három személy életét előtérbe állítva Ozsváth Imola arra kereste a választ, milyen volt a falusi tanítók élete. Szabó Árpád Töhötöm Kooperáló közösségek című kötete a szerzőnek a magyarlónai juhtartó gazdaságról írt államvizsga-dolgozatának kibővített változata. Tötszegi Tekla A mérai viselet változása a 20. században című kötete freskószerű képet mutat a Kolozsvártól 14 km-re fekvő falucskáról, az ottani gazdasági és társadalmi viszonyokról. Barabás László Akiket fog a figura című műve, a farsangi szokásokat vizsgáló és értelmező könyv átgondolt terepkutatáson alapszik. A rendezvényen jelen volt T. Bereczki Ibolya, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára is, aki közölte, idén Keszeg Vilmos kapja a Magyar Néprajzi Társaság által 1970-ben alapított, a nagy magyar néprajztudós, Györffy István nevével fémjelzett emlékérmet. /Mindenki számára hasznos kötetek bemutatója a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2009. március 28.Március 27-én kezdődött a marosvásárhelyi Sapientia Humán Tudományok Tanszéke és a PR-Alpha által szervezett kétnapos Új média, médiakonvergencia, kulturális változások című konferencia. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének vezetője, majd több szekcióban – a társadalmi csoportok médiahasználata, az egyházi kommunikáció, illetve az információtárolási alternatívák témakörében – zajlott az előadók és hallgatóság közötti tudományos párbeszéd. /Nagy Székely Ildikó: Gondolatok reflektorfényében az új média. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./2009. április 27.Április 25-én Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem koronkai campusán tartották meg a nyolcadik Tudományos Diákköri Konferenciát, előtte dr. Keszeg Vilmos, a Babes Bolyai Tudományegyetem Magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetője tartott előadást. A múlt évben 50 diák ismertette több hónapos kutatómunkájának eredményeit, idén hat szekcióban összesen 32 dolgozatot mutattak be. /Nagy Székely Ildikó: Nyolcadszorra TDK–ztak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./2009. május 2.Idén ősztől a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán működő Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék új szakot indít: hároméves nappali képzés keretében művelődésszervező (vagy kulturális menedzser) szak is indul. Ezen a diákok a Kárpát-medence hagyományos népi kultúrájával kapcsolatos tudás elsajátítása mellett megtanulják a kulturális események szervezésének, a kulturális örökség megőrzésének, az önkormányzati munka ez irányú vonatkozásainak, a civil szervezetek életének, a pályázás és a kultúramenedzselés apró fogásait, csínját-bínját. Tizenhárom államilag támogatott és tíz fizetéses helyre lehet jelentkezni, a távoktatási formára harminc helyre. /Művelődésszervező szak indul Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./2009. május 29.Hét szakkal bővül a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű képzéskínálata a következő tanévtől. A vallástudományi, zenepedagógiai, információmérnöki, muzeológiai és társadalommarketing szakok mellett új képzéseket indít a Bölcsészettudományi Kar is. Szikszai Mária, az egyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének adjunktusa és Berszán István egyetemi docens, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője tájékoztatott a karon választható új szakokról. A néprajz tanszéken az országban elsőként indul művelődésszervező képzés. Az új szak többek között a Kárpát-medence kultúrájával, rendezvényszervezéssel, pályázatírással, közigazgatási ismeretekkel és menedzsmenttel foglalkozó kurzusokat kínál a hallgatóknak. A Magyar Irodalomtudományi Tanszék a bolognai rendszerbe beilleszkedő, de önálló magyar nyelv- és irodalomképzést indít a jövő tanévben, abból a megfontolásból, hogy a jelenleg csak másik nyelv- és irodalom szakkal párban végezhető magyar szakon alaposabb képzést kaphassanak. Állandó panasz volt az elmúlt években, hogy a magyar szakot nem lehet más karok rokon szakjaival párosítani. /R. Kiss Kornélia: Hét új magyar szak a kolozsvári BBTE-n. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./2009. augusztus 20.Augusztus 29-én tartják Nagyszalontán az Arany János Emlékmúzeum fennállásának 110. évfordulójának ünneplését. Arany János Nagyszalontán látott napvilágot 1817. március 2-án. A költő fia, az író, országgyűlési képviselő Arany László 1899. augusztus 20-án ajándékozta az Arany Emlékegyesületnek édesapja tárgyait, hogy azokból múzeumot rendezzenek be a Nagyszalonta jelképévé vált épületében, a ma is Csonkatoronyként ismert épületben. A közgyűjteményt 1899. augusztus 27-én nyitották meg. Augusztus 29-én tudományos ülésszakon elevenítik fel Arany János szellemiségét. Az előadók között lesz Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora, Szabó Levente, a BBTE adjunktusa, a 19. század második felének magyar irodalma elnevezésű alaptantárgy állandó előadója és Keszeg Vilmos, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezető professzora. Bemutatják a helybéli Dánielisz Endre két kötetét (Nagyszalonta jeles szülöttei és Nagyszalonta népköltészeti hagyományaiból), majd este a Kaláka együttes koncertezik. /110 éves a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum – Arany János életműve a keret. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 20./2009. október 30.A 90 évvel ezelőtt elhunyt Kálmány Lajos, a magyar népköltészeti gyűjtés klasszikusa – aki a városban káplán volt – lesz a Pécskán hagyományosan, novemberben megrendezendő Klebelsberg-nap középpontjában. A Kálmány Lajos nevét viselő helyi közművelődési egyesület 2008-ban már közreműködött Péter László, a Szegedi Tudományegyetem ny. professzorának a folklórgyűjtő több mint fél évszázadon át írott tanulmányainak kiadásában. – Most Kálmány Lajosnak szétszórtan megjelent, szinte hozzáférhetetlen mitológiai és folklorisztikai írásait gyűjtöttük egybe – mondta Nagy István, az egyesület elnöke. A Péter László által szerkesztett, és Kálmány Lajos – Magyar hitvilág címet viselő kötet a Szegedi tudósok címmel tervezett sorozat első kötete. A november 7-én Pécskán szervezendő Klebelsberg-napon Barna Gábor a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet Tudományi Kar Néprajzi Tanszékének tanszékvezető professzora tart előadást Kálmány Lajos gyűjtőmunkájának jelentőségről, majd Czégényi Dóra a kolozsvári BBTE Bölcsészkar, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék egyetemi tanársegédje beszél Kálmány hiedelemkutatásainak tudománytörténeti jelentőségéről, végül bemutatják az említett kötetet. /Irházi János: Klebelsberg-nap Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./lapozás: 1-30 | 31-38
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||